Ebben a cikkben áttekintjük az előnyöket, hátrányokat, és azt, hogy kinek kedvez a változás – és kinek nem.

Mit jelent pontosan az átalányadózás 2026 új költséghányad szabály?

A jelenlegi rendszer lényege:
– a bevétel meghatározott része tekinthető jövedelemnek,
– a fennmaradó rész költséghányad, amelyet automatikusan elszámolhatunk.

2026-tól ez az arány a 60–40-ről 55–45-re módosul.
Vagyis a költséghányad nő, de a jövedelem csökken.

Egyszerű példa:

A különbség 500 000 Ft-tal kevesebb igazolt jövedelmet jelent.

Ez érinti az SZJA-t, járulékokat, TB-jogosultságot, sőt a hitelképességet is.

Előnyök: mikor jársz jól a 60–40 → 55–45 változással?

1) Kevesebb SZJA fizetés a csökkenő jövedelem miatt

Mivel a jövedelmi alap alacsonyabb, a fizetendő SZJA is csökken.
Ez azok számára előnyös, akiknek nem fontos a magas igazolt jövedelem, és a mindennapi adóterhelést szeretnék csökkenteni.

2) Kevesebb TB-járulék és szochó (nem minimálalap esetén)

A társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó a jövedelem alapján számolódik, így a csökkenő jövedelem:

→ kisebb havi járulékokat eredményez,
ha nem a minimális járulékalap terheli a vállalkozót.

3) A 45%-os költséghányad jobban illeszkedhet magas költségű tevékenységekhez

Ha valakinek a tényleges költségei is magasabbak, a szabály közelebb viheti a rendszert a valós költségszinthez. Bár az átalány továbbra sem valós költségen alapul, néhány vállalkozónak ez költségoldalon kedvezőbb lehet.

Hátrányok: amitől sok átalányadózó rosszabb helyzetbe kerülhet

1) Csökken a TB-alap – és ezzel együtt az ellátások összege

Mivel a jövedelem lesz a TB alapja, annak csökkenése egy sor ellátást érint:

• táppénz alapja
• GYED alapja
• CSED alapja
• egyéb szociális ellátások

Aki eddig sem minimálalap után fizetett, annál ez jelentősebb csökkenést okozhat.

2) Csökken a nyugdíjalap

A nyugdíjalap is a jövedelemhez kapcsolódik, így a tartósan alacsonyabb jövedelem:

→ alacsonyabb nyugdíjjogosultságot eredményez,
→ hosszú távon jelentős különbségeket okozhat.

Az átalányadózás így továbbra sem a „nyugdíjbarát” adózási forma.

3) Hitelképesség – a legkritikusabb következmény 2026-tól

A bankok vállalkozói hitelbírálatnál a jövedelmet vizsgálják.

A 6 millióról 5,5 millióra csökkenő jövedelem:

→ csökkenti a hitelképességet,
→ kevesebb lakáshitelt, személyi kölcsönt, vállalkozói hitelt érhetsz el,
→ rosszabb feltételeket kaphatsz, vagy el is utasíthatnak.

Ez különösen érzékeny lehet azok számára, akik 1–2 éven belül terveznek:

• lakásvásárlást,
• hitelkiváltást,
• autó- vagy eszközlízinget.

4) Az adókedvezmények és jogosultsági határok is érintettek lehetnek

Bár az adókedvezmények többsége nem közvetlenül köthető a jövedelemhez, bizonyos határértékeknél vagy jogosultságoknál a csökkenő jövedelem másodlagos hatással járhat.

Kinek előnyös, és kinek nem az átalányadózás 2026 új költséghányad szabály?

Előnyös lehet annak, aki:

✔ adóterhet szeretne csökkenteni,
✔ nincs szüksége magas TB- vagy nyugdíjalapra,
✔ mellékállásúként vállalkozik,
✔ nem tervez hitelt felvenni.

Hátrányos lehet annak, aki:

✘ hitelt tervez a következő években,
✘ magasabb ellátások alapját szeretné biztosítani,
✘ hosszú távon a nyugdíjalap növelésében gondolkodik,
✘ főállásúként átalányadózik, és fontos számára a hivatalos jövedelem összege.

Mit érdemes most tenned?

Sok átalányadózó számára ez a változás nem jelent azonnali terhet, de stratégiai döntést igen.
Érdemes átgondolni:

• adóoptimalizálás vagy jövedelemmaximalizálás a célod?
• szükséged lesz-e hitelre 1–3 éven belül?
• fontos-e a nyugdíjalap vagy az ellátások összege?

A 2026-os év emiatt jó alkalom a jövedelmi és adózási tervezésre.

Szeretnéd átbeszélni, nálad mit jelent az új költséghányad szabály?

Ha szeretnéd megnézni, a te vállalkozásodban hogyan alakul a jövedelem, a TB-alap, a nyugdíjalap és a hitelképesség az új aránnyal, akkor a konzultáció során kiszámoljuk és átbeszéljük a lehetőségeket.

👉 Kattints a gombra, és válaszd ki a számodra megfelelő konzultációt!