Pénzfelosztási szabály: 5 kategória, ahova minden bevételed kerülhet

Mi az a pénzfelosztási szabály?

A pénzfelosztási szabály lényege, hogy minden egyes befolyó bevételt már a beérkezéskor szétosztasz néhány előre meghatározott kategória között, ahelyett hogy a hónap végén próbálnád utólag kitalálni, mennyi mire elég.
Ahelyett, hogy mindent egyetlen számlán hagynál, és onnan reménykednél, hogy jut adóra, tartalékra és neked is, egy egyszerű, előre meghatározott arány szerint azonnal szétválasztod a pénzt: mennyi megy adóra és járulékra, mennyi tartalékra, mennyi fejlesztésre, mennyi profitra, és mennyi az, amit „fizetésként” kiveszel magadnak.

Az öt kategória nem véletlenszerű!

1. Az adó és a járulék az, amivel mindenképp tartozol, tehát ez az első, amit félreteszel.
2. A tartalék a biztonságod: ez véd meg egy gyengébb hónapban.
3. A fejlesztés az, ami a vállalkozásod jövőjébe megy vissza – eszköz, tudás, marketing.
4. A profit az a rész, amit nem költesz el sem magánra, sem fejlesztésre: ez a pénz a vállalkozásban marad, és az értékét, a stabilitását növeli – ez nem ugyanaz, mint a fizetésed, hanem a vállalkozás saját vagyona.
5. Ami mindezek után megmarad, az a jövedelmed: amit nyugodtan magánemberként elkölthetsz.

Egy egyszerű példa

Tegyük fel, hogy egy hónapban 500.000 forint bevételed jött össze.
Egy egyszerű pénzfelosztási szabály szerint ebből

• 20% (100.000 forint) megy adóra és járulékra,
• 15% (75.000 forint) tartalékra,
• 10% (50.000 forint) fejlesztésre,
• 5% (25.000 forint) profitra, a maradék
• 50% (250.000 forint) pedig a fizetésed – ezt veheted ki nyugodtan, mert tudod, hogy minden mással előre számoltál.

Ha ezt az arányt minden hónapban követed, nem kell újra és újra végiggondolnod, mennyit vehetsz ki: a szabály már eldöntötte helyetted, még mielőtt megkísértene a „hiszen ott van a számlán” érzés.

Ami szorosan kapcsolódik: a leggyakoribb hiba pénzkivétnél

A pénzfelosztási szabály nemcsak azért hasznos, mert rendszert ad, hanem azért is, mert pont azt a hibát előzi meg, amit induló vállalkozóként a legtöbben elkövetnek a pénzkivétnél: túl korán és túl nagy összeget vesznek ki, mert a bankszámla-egyenleg alapján döntenek, nem a tényleges, kategóriákra bontott jövedelem alapján.
Ehhez társul még két gyakori csapda:

1. nem számolnak a szezonalitással, tehát egy erősebb hónap bevételét úgy élik fel, mintha minden hónap ilyen lenne, és
2. nincs mögöttük puffer, ami átsegítené őket egy gyengébb időszakon.

Ha már a beérkezéskor szétválasztod a bevételt az öt kategória szerint, ez a három hiba szinte magától megszűnik: nem veszel ki többet, mint amennyi ténylegesen a fizetésed, mert a többi rész már „el van intézve” – tartalékban, adóra várva, fejlesztésre vagy profitra szánva.

Miért segít a pénzfelosztási szabály véget vetni a találgatásnak?

Egy pénzfelosztási szabály nélkül minden hónap újra kezdődik a bizonytalanság:

• mennyit vegyek ki,
• mi van, ha nem lesz elég adóra,
• mi van, ha jön egy gyengébb hónap.

Egy egyszerű, előre lefektetett arány ezt a kérdést egyszer és mindenkorra megválaszolja – onnantól már csak követned kell a saját szabályodat, nem újra és újra döntened kell találgatásból. Mivel a profit is külön helyen van, nemcsak biztonságban vagy, hanem tudatosan növeled is a vállalkozásod értékét, nem csak a saját fizetésedet.

Mi jön ezután?

A következő cikkben részletesebben megnézzük mind az öt kategóriát – adó, tartalék, fejlesztés, profit, fizetés –, és azt, milyen tipikus arányok szoktak működni kezdő vállalkozóknál, illetve mikor érdemes ezeken módosítani.

Ha szeretnéd ezt lépésről lépésre, a gyakorlatban is végigcsinálni – vagyis kiszámolni a saját arányaidat, és felállítani a saját pénzfelosztási szabályodat –, jó hírem van: elindult a jelentkezés a 30 napos Pénzügyi Tudatosság Kihívásra – egy ingyenes levélsorozatra egyéni vállalkozóknak, akiknél még találgatás a pénzfelosztás.