Ez az a kérdés, amit mostanában minden 30-40-50, sőt 60 év körüli is feltesz magának, illetve társaságban.
Egyre több cikk jelenik meg, egyre több szakértő kongatja a vészharangot: BAJ VAN, de ha még nincs is, majd lesz. 🙁 Én is sokáig, mint sokan abban a tévhitben vagyunk, voltunk, hogy amit most befizetünk a nagy államkasszába, azt magunknak gyűjtjük. Tévedés, nem, nem magunknak, hanem ebből fizetik a jelenleg nyugdíjas szüleinket, rokonainkat, ismerőseinket. Ezzel nincs semmi baj, amikor ők voltak aktívak, akkor ugyanez volt a helyzet, az ő szüleiknek ment a levont nyugdíj járulék.
Nem véletlenül megy a családok támogatása, hogy minél több gyerek szülessen, nagycsaládokat (talán nem mindig ésszerűen) támogatni kell, hogy majd nekünk is legyen, aki fizeti majd a nyugdíjunkat. Szép terv, de azt is látjuk, hogy a fiatalok vándorolnak külföldre, mert nem találják helyüket Magyarországon. Az idősebb korosztály marad, kvázi elöregedik az ország, nem lesz, vagy csak nagyon kevesen lesznek, akik majd nekünk dobálják a közösbe a nyugdíjunkra valót. 🙁 A nagy családosok támogatását a szülők általában a gyermek 18-20 éves koráig tudják élvezni adókedvezmény formájában. Utána ha egyetemre megy a gyermek, akkor már NINCS támogatás! Pedig aztán ott van igazán pénz kiadás, és ha azt akarja a szülő, hogy a gyereke csak a tanulásra figyeljen, mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
Öngondoskodás
A jelenleg aktív közép korosztály – jó esetben – jó (nem luxus) körülmények között él, melyet szeretne megőrizni, de hogyan? Sajnos, rossz hírem van! Ha igazak a vészharangot kongatók szavai, akkor nagyon mély szegénységben fogunk elmenni e világról, ha nem gondolunk már most a jövőnkre! A jövő jelszava: ÖNGONDOSKODÁS!
Jelenleg 65 év az öregségi nyugdíj korhatár Magyarországon. Évek óta hallom, régebben még viccesen, most már egyre komolyabban, hogy lesz ez 70-72 év is. A korhatár emelés nem magyarországi huncutság, több európai országban is magasak a korhatárok, és vannak akik szintén emelésre kényszerülnek majd. Emelkedik az átlag életkor is, tehát ha szerencsénk van, akkor ha megérjük a nyugdíjas éveket, akkor még talán pár évig élvezhetjük is életünk végéig munkánk gyümölcsét, pl. unokázhatunk, utazhatunk, vagy épp a hétvégi házunkban nyaralhatunk jó időben.
Sokan vannak, akik
- már gondolnak a jövőre, lehet nekik is át kell gondolni, hogy jó-e az a konstrukció, vagy kell valamilyen más,
- tudják, hogy kellene, de nem tudják mi lenne a jó, milyen lehetőségek közül választhatnak,
- nem tudják mitévők legyenek, úgy érzik, kevés hozzá a pénzük, és napi gondjaik vannak.
Nézzük át közösen a lehetőségeket, minden eset, minden ember más és más! Nem kell egyszerre több millió forintot megtakarítani, ahhoz, hogy egy megfelelő konstrukcióval tényleg közel azonos életszínvonalat tudjunk magunknak biztosítani idős korunkra. A tanácsadás személyre szóló és ingyenes.
A következő hetekben igyekszem majd írni ezekről a dolgokról, figyelmet irányítani erre a problémára.
