Jelen gazdasági helyzetben sokan úgy döntenek, hogy inkább szüneteltetik a tevékenységüket, és előfordul, hogy már a szüneteléskor érkezik meg a munkáért a díj.
Fő szabály az, hogy szünetelés alatt nem lehet kiállítani számlát, viszont vannak olyan tevékenységek, pl. biztosítási ügynökök, ahol az elszámolás utólag történik, utólag kell számlázni. Ebben az esetben nyugodtan lehet számlázni, katás bevétel lesz, még akkor is ha szünetelteti a tevékenységét az egyéni vállalkozó. Az elszámolás bizonyítja, hogy jogosan állította ki a számlát.
Akkor is katás bevétel, ha a szüneteltetés előtt állította ki a számlát, de az összeg már akkor érkezik meg, amikor már nem aktív a vállalkozás, szünetelés miiatt. A bevétel csökkenti a KATA keretet.
Ezekben az esetekben a KATA kötelezettséget nem kell befizetni, csak arra kell vigyázni, hogy a szünetelés alatt, amikor nem fizeti az adót, azokra a hónapokra nincs meg az 1 millió forintos keret. Pédául ha 4 hónapot szüneteltet, és az első hónapban beérkezik egy előzőleg végzett munkáért az ellenérték, akkor is csak 8 havi KATA kerettel rendelkezik, azaz 8 millió forintig nem kell fizetni a 40%-os külön adót. (A 2021-től érvényes 3 millió forintos figyelés ebben az esetben nem érdekes.)
Szünetelés alatt alakulhat úgy a vállalkozó Élete, hogy egy megbízást kap, kiegyenlítik a szolgáltatást, terméket, akkor ebben az esetben nem kell a szünetelést felfüggeszteni, hanem az adott hónapot követő hó 12-ig a NAV felé a 21T101E nyomtatványon (A02-es oldal 14. pontjában) jelezni kell, hogy munkát végzett, és ebben az esetben előírjak a havi kötelezettséget.
