Ingatlan bérbeadás – költség elszámolás, egyéb

Mai napon folytatom az ingatlan bérbeadás témakört.

Költségek elszámolása

Ingatlan bérbeadás esetében gyakori kérdésként merül fel a költség elszámolása, két megoldás van.

1. 10%-os költség hányad elszámolás, azaz a bevételből 10%-ot el lehet számolni, és a fennmaradó összegre 15% személyi jövedelemadó kötelezettséget fizet. Ebben az esetben nem kell számlákat gyűjteni, elszámolni, ez a 10% elszámolható.
2. Tételes költség elszámoláskor, az adott ingatlanra fordított költséget lehet elszámolni. Ebben az esetben gyűjteni kell a számlákat, és egy ellenőrzés során be kell mutatni. A költségek elszámolhatóságáról érthető leírás található a NAV 10. számú információs füzetében.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben több helyről származó önálló tevékenységből számazó jövedelme van, akkor egy adó évben egyféle módon lehet költséget elszámolni. Nincs olyan, hogy egyik tevékenységnél a 10%-ot számolja el, a másikban meg tételesen. Ha egész évben a 10% költség hányad elszámolással számolt, és évvégén kiderül, hogy a tételes jobb lett volna, akkor a bevallásban lehet módosítani. DE fordítva nem lehetséges! Tehát ha évközben a tételes elszámolást alkalmazta, akkor nem lehet évvégén a 10%-os költség elszámolást alkalmazni.

Magánszemély ingatlan bérbeadás cég-, kifizető felé

Előző cikkben említettem, hogy ebben az esetben sincs szükség arra, hogy a magánszemély adószámmal rendelkezzen! Kétféleképpen lehet elszámolni:

1. Adószámos magánszemélyként számlát állít ki a bérbeadó a cég felé, a BRUTTÓ bérleti díjról, a számlán semmit nem kell részletezni, tehát nem kell levonni a személyi jövedelemadót.
2. Bérleti szerződés alapján a cég kifizetőként jár el, azaz a bruttó bérleti díjból levonja a személyi jövedelemadó előleget, és így fizet a bérbeadónak. A levont adóelőleget bevallja, befizeti a NAV felé és évvégén igazolást ad a bérbeadónak a levont adóelőlegről.

Látható, hogy mindkét esetben BRUTTÓ bérleti díjról írtam, a bérbevevő cégnek mindkét esetben kötelezettsége van a NAV felé. Mindkét esetben, tehát a számlás megoldásnál is bevallást kell küldenie és fizetnie kell az adóelőleget a magánszemély nevében.

A cégnek, mint kifizetőnek KÖTELEZŐ így eljárnia, nem választás kérdése, hogy akarja-e így, vagy sem. A cég adatszolgáltatása ellenőrizhető, amikor a NAV az SZJA tervezetet elkészíti, akkor a tervezetben szerepelnie kell az éves bérleti díjnak, és az év folyamán levont adóelőleg elszámolásnak, ugyanúgy, mint a munkabér elszámolásnál.

A kifizető felé nyilatkozni kell a szerződés kötéskor, hogy melyik költség elszámolást választja tevékenységére. Amennyiben nem nyilatkozik, akkor a kifizető automatikusan a 10% költséghányaddal számolja el a díjat.