Visszterhes vagyonszerzési illetékről a NAV 19. számú információs füzetéből (www.nav.gov.hu) minent megtudhat, én csak pár dolgot emelek ki, amelyek gyakori kérdések szoktak lenni.
Visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amikor valaki vagyont (ingatlan, ingó) szerez, jelenleg csak a lakás vásárlás illetékről írok, az illeték egy hatalmas terület, melyben jogászok vannak igazán otthon, én csak az ingatlan szerzés esetében fizetendő illetékről szólok.
Gyakori kérdés, hogy mennyi az illeték! Az alap az, hogy a vagyonszerzési illeték ingatlan vásárlás esetén a forgalmi érték 4%-a. Vannak olyan tényezők, melyek csökkentik a forgalmi érték alapját, illetve az illeték %-át (19. infó füzet)
Illeték számításnál figyelembevehető az eladott ingatlan forgalmi értéke, ilyenkor a cserepótló vétel szabályait lehet érvényesíteni.
- előbb történt az előző ingatlan eladása, akkor az ingatlan eladásától számított 3 éven belül kell új ingatlant venni
- előbb az új ingatlan vásárlása volt, akkor 1 éven belül kell eladni a régi ingatlant
ahhoz, hogy az új ingatlan forgalmi értéke csökkenthető legyen az eladott ingatlan értékével.
Ebben az esetben előfordulhat, hogy nem lesz illeték alapja, és nem kell illetéket fizetni. Például: 40 millióért vásárolt egy ingatlant, és 45 millióért adta el az ingatlanát, akkor 40 millió-45 millió, nincs illeték alap. Ha fordítva van, tehát 45 millióért vette az ingatlant, de 40 millióért adta el, akkor az illeték alapja 45 millió-40 millió, azaz 5 millió lesz az illeték alapja.
Az illeték alapot csökkenti még a CSOK összege, viszont a lakás vásárlási hitel nem.
Az illetéket a NAV Illeték osztályán számolják ki, miután a Földhivatalhoz az ügyvéd benyújtotta a B400 adatlapot, az illeték kiszabás pár hónapot vesz igénybe.
Az illeték kiszabása után, amennyiben nem tudja kifizetni az illetéket, részletfizetési kérelemmel lehet élni a NAV felé, erről a következő cikkben olvashatnak.